Az én kis CsecseBecsém (copyright by Kata) egyre keményebb. Már nagyon határozottan védi az élelmet a Lányoktól, és már a területét is védi!

Pedig mindössze 14 hetes. Történt pedig, hogy régi barátaim, kiknek lett egy kis német juhászuk, Málna, tegnap átjöttek a kicsivel, mert kíváncsiak voltak Becsére. A Lányok már találkoztak vele, mert egy hete átmentünk hozzájuk. Málna akkor eleinte félős volt, elbújt itt-ott, de mindig előmerészkedett és odament a hatalmas fehér komondorokhoz. Csekő elfeküdt a padlón, Málna odament hozzá szimatolni. Csekő egészen közel engedte magához, majd hirtelen egy: BÚ! kiáltással ráijesztett szegény kis Málnára, aki rögvest el is pucolt az ágy alá. Fura a humora Nekije. Málna megint kimerészkedett, odament haverkodni, majd Csekő megint: BÚ! erre Málna megest eliszkolt. De nem adta fel, mindig előmerészkedett és ment ismerkedni. Barátim pici lakását megtöltötték a Komondoraim. Zsejke a maga nyugodt stílusával nem űzött otromba tréfát a kis Málnával.

Egyszóval, tegnap átjöttek. Este. Ugye, a Lányok hevesek is, koszosak is, mondtam barátaimnak, hogy megkötöm őket pórázra. Így is tettem. Vártam, hogy Becse a vele teljesen egykorú kis Málnával hancúrozik majd, de legalábbis ismerkedik. Nos, nem így történt. Becse peckesen megállt, komondorosan előrenyújtotta a nyakát, és mély (!!) hangon elkezdett ugatni: ki vagy? mit akarsz itt? nem látod, hogy ez az én területem? el innen! el, ha mondom! Teljesen meglepődtem. Majdnem olyan mély a hangja, mint Zsejkuskának. Megállt a barátaim előtt, és dörgő hangon ugatott. Egy falat Komondor az egész kis fehér gombóc. De nagyon is KOMONDOR!! Egy pillanatra ősi időkbe repített vissza a jelenet. Sötét van, puszta, a Komondorra bíztak mindent, mi a Gazdának fontos. És a Komondor tudja ezt. Senkit nem enged a közelbe, mert Ő, a Komondor hű őriző pásztora mindennek, és mindenkinek.... Hihetetlen büszkeség fogott el. Hogy micsoda kincs van a birtokomban! Micsoda őserő, micsoda bátorság..! Félelemnek, tétovázásnak nyoma sincs. Én, Szurdokjáró Becse, a Komondor, azt mondom, tágulj innen!

Szegény kis Málna tágult is, a Gazdi háta mögé.... Mondtam barátaimnak, hogy inkább napvilágnál jöjjenek. Becse kemény kislány. Számomra egy tündökletszikrás kis ékszer, törékeny, akár egy karcsú medál. De hajlíthatatlan, akár acél. Ő Szurdokjáró Becse, a legifjabb Komondorom, és büszkeségem!