Ma K. H.-val elmentünk sétálni. Csak mi ketten. Elindultunk. Én belefeszültem a pórázba, piszkosul tudok ám teperni! Beleéltem magam, hogy benyomulok egy borztanyába. A borz megérzi a jelenlétem, hátrál. Én nyomakszom előre. Beássa magát a földbe, felpöcköli magát. Én is. Szemtől szembe kerülünk, az idegek harca. Arcból arcba, férfi a férfival. A borz szemében a harc tüze lobog, nem adja könnyen a gúnyáját. Én is égek a tűztől. Megcsíplek, meg én! Kirángatlak! Enyém leszel! Felhúzom az ajkam, látszik az ínyem. Már épp belecsimpaszkodom....... Erre K. H. kirántja a fényképezőgépét, és "Labó baba, ide nézz" elkezd kurjongatni! Ezt a cikit! Labó baba! Hát mi vagyok én?! De neki még ez sem elég, La-bi ci-ca! La-bi ci-ca! És még pusszog is hozzá! Most komolyan?! Hogy lehet így égetni egy magamfajta kemény drótost?! Mert megígérte a fajtamentésnek, hogy csinál rólam fotókat! Megsértődtem! Meg ám! Megkapta érte a Magáét! Meg ám! Ahányszor csak fotózni akart, mindig pisiltem egyet. Néha k***tam is. Hehe. Vagy elfordítottam a fejem. Vagy a fenekem mutogattam. Vagy előnytelen, dagadt pózba merevedtem. Ezekre azt mondta, hogy nem lehet feltenni, mert olyan dagadtnak tűnök, hogy senki el nem visz. Azért amikor kicsit nem koncentráltam, sikerült két értékelhető képet csinálnia. Tudjátok, a szerelmes félhomályban egész más, ha becézget. Na de a nyílt utcán! Porig alázott. Nem tudom ismeritek e a tacskót, de mi nagyon önérzetesek vagyunk! Velünk nem lehet kukoricázni! Csutak cimbi, ha K. H. nem engedi oda valamihez, úgy megsértődik, hogy elterül a nyílt utcán, mint egy béka. Szétcsúsznak a lábai, mintha olyan dagadt lenne, hogy moccanni sem tudna. Akkor K. H. fülig vörösödik, mert mindenki Őt bámulja. Megpöccinti a lábával, de Csutak mester nem mozdul. Lapul. Elterülve. Piszkosul leégeti K. H.-t. Nna, így packázzatok egy tacskóval! Kivált, ha a Drótosok büszke nemzetségéből való! Nesze!
Amúgy ma nagyon szép idő volt, kint bandáztam Csutak közlegénnyel. Egész nap együtt voltunk. Este, vacsi után meg Komával játszottam egyet. Nagyon élvezi, hogy van egy vele egy magasságú haver akivel lehet játszani. A Lányokkal is szeret játszani, kemény legény ám! Nem zavarja, hogy a Komondorok marha nagyok. Nekik esik és tépi, gyűri őket. Ilyenkor K. H. szeme elhomályosul, valami fura oknál fogva és motyog Maga elé: ez az én drótosom! Ez az én kis Komám!
És képzeljétek, bulizunk is. Sokat. Különféle bulik vannak. K. H. szeret énekelni és akkor táncra is perdül néha. A minap valami bekattant az agyába és lejátszotta az "Úgy szeretnék egy bozontos kiskutyát", két tenyerébe fogta Csekő komondor fejét és ordítva énekelte. Azt gondoltam, hogy majd Csekő elfut mint a nyúl, de nem. Szerintem süket a sok ordítástól. De élvezte, majd felpattant a két másik Komondor is, és ringatóztak a zenére. K. H. meg óbégatott, hogy mennyire szeretne egy bozontos kiskutyát. Csekő szerintem magára vette. Mindenesetre állati boldog pofát vágott. Felpattant még Csutak is, pedig neki aztán tényleg hideg vére van! No, akkor én sem kérettem magam, rohantam bulizni! Nehogy már azt mondják rólam, hogy nem vagyok csapatjátékos!
A másik nagy buli, a Zokni-buli! Ez úgy zajlik, hogy egy tolvaj, többnyire Becse az, ellopja a zokniját, vagy valami egyebet. Akkor K. H. csatakiáltást hallatva rohan utána, és mi többiek ekkor csatlakozunk, még a macskák is benne vannak a buliban! Egy nagy cirkusz az egész, elől rohan a Tolvaj, mögötte K. H., aztán mindenki. Ez a csóka csípte róka, róka csípte csóka. Mindenki mindenkit csipked, meg rohangászunk. Aztán K. H. megszerzi a zoknit, kifulladva lerogy a padlóra, akkor mindenki ráront, leteperjük és átgázolunk a fején. Ő meg ordít, hogy "eltöritek az orrom!!" De ez senkit sem érdekel. Közben üvölt valami Bill papa, akit K. H. nagyon kedvel. Kemény rock zenére leteperjük K. H.-t és röhögünk azon, ahogy vergődik. Elrugdossuk a szemüvegét. Jó muri.
Aztán van a Komondorok által játszott Sárcsolya. Ez nagyon kemény játék, olyan mint az amerikai foci! Itt még K. H. is csak visít és menekül. Vagy előre küldi a hangját: "ne! Ide ne gyertek! Hozzám ne érjetek!" Mi, Drótosok nem szeretjük a sárcsolyát, mert nem szeretünk mocskosak lenni.
Igen, ez a jóképű legény én vagyok!
