Szép jó estét Hölgyek és Urak! Sünti vagyok, a Rókaszemű Menyecske. Ezt az a hölgy ragasztotta rám, akinél épp most állomásozom. Azt mondta azért, mert emlékeztetem a Magyar népmesék egy szereplőjére, a rókaszemű menyecskére, mert annak pont ilyen sárga szemei vannak, vannak mint nekem.

Itt a legtöbben Gazdának hívják, Labanc pedig Kedves Hangúnak, mert ő is csak ideiglenesen van itt, mint én. Elég nagy a tumultus itt, amikor bezúdulunk az ajtón, valóságos forgalmi dugót csinálnuk. Ugyebár ehelyt vagyok én, meg Labanc, akinek már van Gazdi-jelöltje, ezért K. H. mindig elérzékenyül, ha rá néz. Labanc is tudja, hogy nem sokára mennie kell, így csak odaül K. H. mellé, szerettel nézi Őt és finoman ráteszi az egyik lábát. K. H.-nak ekkor rengeteg por megy a szemébe, és morog, hogy miattunk van ennyi por a házban... Aztán itt van Csutak is, aki annak idején együtt csatangolt Labanccal. Csutak elég szigorú egy tacskó, de a többiek azt mondják, hogy egyébként vajból van a szíve, csak morog örökké. És hát Koma.... Komával nagyon jókat birkóztunk ma egész délután, mindenki azt szereti benne, hogy mindig kész a játékra, sosem unja vagy elégeli meg. Aztán van három fehér bölény is, akik állítólag komondorok! Hát nem tudom! Dübörögve rohangásznak fel-le, mindenkire rátaposnak és csak röhögnek rajta! Engem is letapostak, visítottam is rendesen! Ekkor kirohant K. H. és jól lehordta őket! A legnagyobb mamut, Zsejke meg röhögött rajtam és csak keringett körülöttem, mint egy dögkeselyű. Koma azt állítja, hogy nem kell tőlük tartani, merthogy pici koruk óta együtt vannak, de szerintem ezeknek a bivalyoknak nem is volt pici koruk! A pici ÉN vagyok! Amikor K. H. bement a fürdőbe, én utána óvakodtam, de Zsejke már bent volt vele és piszkosul lecsapott rám! Nem sérültem meg, mert írtó gyors vagyok, de a rend kedvéért vonyítottam egy sort! K. H. pont olyan pozícióban volt, amiből nem szokás felugrálni, de ordított egy nagyot, mire Zsejke béké hagyott. Egyébként már Labanc is figyelmeztetett, hogy Zsejkétől jobb óvakodni. Féltékeny is, meg a kajáját is félti... 

Apropó kaja! Itt nagyon finomakat osztanak, gyorsan ki is téptem K. H. kezéből a húst, mielőtt meggondolná magát... 

K. H. azt is mondja, hogy a neveltetésem elég hiányos, mert hát elhelyeztem néhány kupacot a házban... De amikor a perkettán is hagytam némi folyadékot eléggé elkékült a feje. Na meg akkor, amikor egy drága könyvét is megrágtam, mert unatkoztam... úgyhogy most az előszobában vagyok és gondolkodnom kell, hogy miket is csináltam. Szóval gondolkodom....