Öreg Csutak, nem vén Csutak. Csutak Mester mostanában lassabb, mint régebben. Ha hinni lehet a gyepis állatorvosnak, most már kb. 9 éves.
Nem fut úgy, mint egy éve. Lassabb lett. De igazi cserkész.
Kimegyek sétálni a tacsikkal. A rajtnál - azaz a kapunál - egyenlő eséllyel indul a három tacsesz. Persze, Zengibeng a leggyorsabb, aztán Komci, végül Csutak. De egy darabig együtt futnak. Ahogy távolodunk otthonról, Csutak lassul. Lemarad. Lóg a nyelve. Akkor elkezdem biztatni. Mostanában a beceneve Csupita. Abszolút hallgat rá. Szóval, lemarad. Biztatom:
- Haj-rá Csu-pi-ta! Él-jen Csu-pi-ta! Fus-sál Csu-pi-ta!
Akkor Csutak, nekiveleskedik! Mint ahogy a filmekben látni, hogy a maratoni futó már-már összerogy, de meglátja a szeretteit a szurkolók között, és újult erőre kap. Na, ilyen Csutak Mester. A biztatásra rám néz, és megkétszerezi az erejét. Viszi a gömbölyű fenekét előre! És Csupita fut! Seder az utcán végig, lohol a nyomomban.
Ballagok előre, ez egy békés, csendes környék, tacseszok elengedve. Számolok: egy-kettő.... egy-kettő.... Na. Zengő itt, Komci velem..... hol van Csutak??? Hívogatom:
- Csu-taaaaak! Csu-taaaak! Csupita!!!! Hol vagy?!
Csutak, ha egy pillanatra leveszi rólam a tekintetét, hamar pánikba esik. És ha pánikba esik, és nem talál - akkor a legutolsó találkozási pontra tér vissza. A bolthoz, ahol jártunk. Visszaszalad oda, lefekszik az ajtó elé, és ott vár. Csörög a mobilom. "szia! Itt van a tacskód! Itt vár a bolt előtt." Megyek vissza. Csupita, a cserkész, mind a négy lábát szétcsúsztatva - amúgy Csutakosan - fekszik a bolt előtt és leskel befelé, hogy ott vagyok e. Ej, ej Csupita! Hát elkallódtál? Lassan ballag a nyomomban. Hirtelen lesántul. Nyüszít, emeli az egyik - általában - hátsó lábát. Mi van Csupita? Elfáradtál? Lóg a nyelve. Na gyere, Öreg Barátom. Felveszem, két mellső lába a vállamon, csacsifülei lifegnek, ahogy viszem. Élvezi a sétát erőfeszítés nélkül. Dundi feneke a karomba simul. Ballagunk, fejét a vállgödrömbe hajtja. Végülis, megszolgálta a fuvart. Rohant is, futott is, követett is, meg is várt, el is fáradt.
Tudom, hogy ilyenkor kihasznál. De szomorú, olvadt csokoládé szemeiben mindig a nagy szerelmet látom. Csupita a cserkész, csak engem cserkel, csak utánam csattog.
